Alkotói pályázat: A tudomány is lehet szép!

Érdekel a természet?
Szívesen rajzolsz, festesz, vágsz, ragasztasz, fúrsz-faragsz?

 

Pályázz!

A Pásztói Múzeum alkotói pályázatot hirdet általános és középiskolásoknak


A tudomány is lehet szép!
címmel.

 

A kiírásra jelentkezhetsz egyedül, de a csoportosan készített munkáknak is örülünk. Maximum három főből álló csapatok jelentkezését várjuk.

Ihletet a Pásztói Múzeum Mikronógrád – A tudomány is lehet szép! című kiállításából meríthetsz. Ha kiállításunkba esetleg nem tudsz ellátogatni, érdekes, ötleteket adó bejegyzéseket találhatsz a múzeum facebook oldalán (Pásztói Múzeum).

Bármilyen technikával dolgozhatsz: rajzolhatsz, festhetsz, de készíthetsz kollázst, montázst, vagy akár szobrot is.

Egy pályázótól/csapattól egy alkotást várunk, és mindenki csak a saját maga által készített munkával pályázhat.

A pályázat beküldési határideje: 2016. június 10.

A pályaműveket szakmai zsűri, korosztályok szerinti bontásban értékeli.
A pályamunkákat online közönségszavazásra bocsátjuk a Pásztói Múzeum hivatalos facebook oldalán.
A legjobb alkotásokat értékes nyereményekkel jutalmazzuk.
A közönségszavazás nyertese különdíjat kap.

A pályamunkákból kiállítást rendezünk a Pásztói Múzeumban.

Eredményhirdetés, díjátadás: 2016. június 25-én, a Múzeumok Éjszakájának délutánján a Pásztói Múzeumban.

A pályamunkákat a Pásztói Múzeumba kell eljuttatni a

Pásztói Múzeum
3060 Pásztó
Múzeum tér 5.

címre postán, vagy személyesen.

Kérjük, hogy a pályamunkákon a mű címe mellett szerepeljen az alkotó(k) neve, életkora, postacíme, ímélcíme, telefonszáma. Ha csoportos pályázatról van szó, kérjük minden csapattag adatait feltüntetni.

A megadott adatokat a Pásztói Múzeum adatbázisában rögzíti, azokat harmadik félnek nem adja ki. A pályázók a regisztrációval hozzájárulnak személyes adataik rögzítéséhez és a pályázatban szereplő feltételek szerinti kezeléséhez, továbbá nevük pályázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatalához.

Pályázó a pályázat megküldésével díjigény nélkül engedélyezi, hogy a Pásztói Múzeum az alkotásokat kiállításba rendezze, bemutassa és a pályázat idején az alkotásokról készült fényképeket a pályázattal kapcsolatos felületeken, köztük a múzeum facebook oldalán, közzé tegye; archívumában időbeli korlát nélkül tárolhassa.

 

Tavaszi pompa a Déli-Bükkben

Tavaszi pompa a Déli-Bükkben

Áprilisban virágba borulnak a mészkősziklák karsztbokorerdei. Ennek legszebb példáját az Odorváron láthatjuk. lyenkor virágoznak a sziklai növénytárulás leggyakoribb cserjéi a sajmeggy és az ostorménfa. Az aljnövényzetben az apró nőszirom és a pusztai meténg gyakori. A környék tölgyeseiben a tavaszi kankalin és a tavaszi lednek virít. A kora tavasz jellemző növényei ekkor már elvirágoznak. A szellőrózsák néhány késői példányával még találkozhatunk, de a csillagvirág már elvirágzott, és a hunyor is meghozta termését. A patakvölgyben az acsalapu és a mocsári gólyahír díszlik.

További képek a galériában.

 

Mikronógrád—A tudomány is lehet szép!

Új időszaki tárlat a Pásztói Múzeumban

Mi emberek hajlamosak vagyunk arra, hogy csak arra figyeljünk, ami jól látható, feltűnő, vagy éppenséggel bombasztikus, netán szenzációs. Ha az őslénytan szóba kerül, akkor többségünknek a jégkori óriások, a mamut és a gyapjas orrszarvú jut eszébe, netán a földtörténeti középidő kihalt „rettentő gyíkjai”: a már szinte bulvárosodott dinoszauruszok.

Márpedig az őslénytanban az utóbbi fél évszázad során a legrohamosabb fejlődés a milliméteres és annál kisebb nagyságrendű maradványok vizsgálata terén zajlik. A kőolajkutatás ma már elképzelhetetlen lenne a fúrásmagokba zárt apró likacsos házú egysejtűek, vagy a kagylósrákok házainak elemzéséből levont következtetések nélkül.

Ugyancsak bajban lennénk a sokáig „ősmaradványmentesnek” tartott üledékes kőzetek korának megállapításában a conodonták, a sugárállatkák, a kovamoszatok vagy éppen a kisemlősök nélkül.

Ugyanígy centiméteres-deciméteres nagyságú kristálycsodák, drágakövek jelentik számunkra az ásványokat és nem is gondolunk arra, hogy a körülöttünk levő naponta használt kőzeteink is ásványokból állnak, csak legtöbbször szabad szemmel láthatatlanok.

Ezt a mikrovilágot csak úgy lehet megismerni, hogy felhasználjuk az elmúlt évtizedekben egyre jobban fejlődött mikroszkópokat. A parányőslénytan úttörői a 19. század második felében még csak egyszerű fénymikroszkópokkal dolgozhattak. Ugyanekkor kezdték használni a polárszűrők segítségével működő kőzettani fénymikroszkópokat is. Később jelent meg a 3D képalkotást lehetővé tevő fénymikroszkóp, a sztereomikroszkóp. A huszadik század második felétől hatalmas újításként terjedtek el a fény helyett elektronokkal képet alkotó elektronmikroszkópok. Ezekkel a parányi ősmaradványok és ásványok egyre finomabb alaki részletei váltak tanulmányozhatóvá.

Ezek az apró ásványok és ősmaradványok nemcsak érdekesek és tanulságosak, de esztétikai élményt is nyújtanak. A kiállítás fő célja, hogy ebből az egyes ember számára már átfoghatatlan gazdagságú mikrovilágból ízelítőt nyújtson.

A kiállítás első terme a kőzetmikroszkópia és az ásványok világába vezet be, míg a második terem az ősmaradványoké.