A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Természettudományi Gyűjteményének rövid története

A jelenleg több, mint 10 000 tételt számláló közgyűjtemény ásványokat, kőzeteket és ősmaradványokat tartalmaz döntő részben Nógrád Megye területéről.

Az 1956. 1. számú alapító darab -Chlamys latissima fosszilis kagyló teknője Mátraverebélyből- ma a Salgótarjáni Bányamúzeum kiállításában látható. A gyűjtemény indulása, a hozzá kapcsolódó kutatómunka első lépései a balassagyarmati Palóc Múzeumban történtek. Első muzeológusa Lipthay Béla volt, aki széleskörű műveltsége révén eredményes és többoldalú kutatómunkát végzett. Fő kutatási területe az entomológia volt. A lepkegyűjtés mellett elsajátította az őslénytani gyűjtőmunka fogásait is. 1200 darab ősnövényi lenyomatot gyűjtött elsősorban a nógrádszakáli Páris -patak -völgyéből és az ipolytarnóci Botos -árokból.

A Lipthay által gyűjtött ősnövényi leletanyagok tudományos feldolgozását Rásky Klára, Andreánszky Gábor, Kordosné Szakály Mártaés Hably Lilla végezték. Ezeket a fosszilis flórákat a legutóbbi időkig idézi a nemzetközi tudományos szakirodalom

A levéllenyomatok alapján a tudományra nézve új ősnövény fajokat és alfajokat is írtak le a kutatók, melyek típuspéldányait gyűjteményünkben őrizzük:

 

Az ipolytarnóci flórából

Carya bartkoi Hably1985:                                     platánféle

Oreopanax protomulticaulis Rásky 1959                 borostyánféle

 

A nógrádszakáli flórából

Forsythia hungarica Andreánszky 1959                  olajfa féle

Lonicera lipthayana Andreánszky 1959                   lonc

Aristolochia nógrádensis Andreánszky 1959           farkasalma

Populus balsamoides var. obesa Kovács 1959        nyár

Cornus praemomum Kovács 1959:                       som

Acer paleotataricum Kovács 1959                         juhar

 

1984-ben a gyűjtemény a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumból az akkor induló Pásztói Múzeumba került és megnyugtató elhelyezése 1990-ben oldódott meg a barokk kolostorépületben. 1984-től a gyűjtemény rendezését, gyarapítását és feldolgozását Dr. Hír János végezte, aki főleg negyedidőszaki és miocén korú gerinces anyagokkal gyarapította azt.

Ebből a periódusból két új kihalt rágcsálófaj típusanyagát őrizzük:

Collimys dobosi Hír, 2005                                       kistermetű hörcsögféle

Cricetodon klariankae Hír, 2007                              közepes méretű, magas fogkoronájú hörcsög

A kilencvenes és a kétezres években ajándékozás és vásárlás útján is jelentős kőzet és ásványgyűjteményekkel gazdagodott az anyag. Közülük a legfontosabb adományozók Szabó Sándor Istvánné, Hegedűs Péter és Rakottyai Gyula.

2005- től Pászti Andrea személyében egy második muzeológus erősíti a gyűjtemény fejlesztését. Az általa projektmenedzserként végzett szervezőmunkának köszönhető, hogy 2011-ben a gyűjtemény 21. századi körülmények közé került a TIOP 1.2.2. pályázat keretében a kolostorépület pincéjében kialakított tanulmányi raktárban.