Állandó kiállítások

„Ciszterci rend története a középkorban"

A kolostorépület földszitjén az aulától balra kezdődik a „Ciszterci rend története a középkorban” c. állandó tárlat, melyet Dr. Valter Ilona tervezett, valamint Dr. Hír János és Presits Antal rendezték be. Az első teremben a rend keletkezését és európai elterjedését bemutató, az UNESCO által készített nemzetközi anyag látható. A tablók szövegei az egész kiállításban három nyelvűek: angol, francia, magyar.

A ciszterci elnevezés onnan ered, hogy 1098-ban a Dijon közelében fekvő Citeaux-i erdőbe költözött 21 ifjú szerzetes, akik ott megalapították a „Novum Monasteriumot”, vagyis az új kolostort. Citeaux latin neve Cistercium.

A tárlat bemutatja Szent Bernát munkásságát, a fontosabb franciaországi és európai apátságokat.

A második teremben a magyarországi ciszterci rendházakat mutatjuk be időrendi sorrendben, alapításuk éve szerint: Cikádor (1142), Zirc (1182), Pilis (1184), Szentgotthárd (1183), Pornóapát (1219-1221), Borsmonostor (1197), Toplica (1208), Veszprémvölgy (1240), Kerc (1202), Pétervárad (1234), Bélapátfalva (1232), Szepes (1223).

A terem keleti részében láthatók a pásztói ásatások eredményi: a bencés és a ciszterci apátság feltárásának dokumentumai, két ablak közötti vitrinben pedig az ásatás során előkerült régészeti tárgyak.

A harmadik teremben a rend gazdasági tevékenységével ismerkedhetünk. Itt állítottuk ki a kovácsműhely és az üveghuta régészeti anyagát, köztük az üvegolvasztáshoz használt vastag falú edények töredékeit, valamint azokat az olvadékokat és salakokat, melyeknek laboratóriumi elemzése bizonyította, hogy Pásztón a 12. században üveget gyártottak.

Egy kisebb mintán láthatjuk a pásztói égett gabonaleletet is, mely egy 12. századi tűzvész martaléka lett, de nem égett el hamuvá, hanem csak elszenesedett. A tűzvész után ezt nem távolították el, hanem ráhúztak egy újabb padlószintet. Dr. Valter Ilona ásatásai során 12 zsák égett gabona került elő. Az égett gabonaszemek és a gyomnövények magvai azonosíthatók voltak. A kolostor gazdaságában árpát, búzát, zabot, borsót, lencsét és kölest termesztettek.


„Pásztói évszázadok”
A legújabb állandó kiállításaink közé tartozik a 2007-ben Pásztó várossá nyilvánításának 600. évfordulójára megújult helytörténeti kiállításunk, mely a „Pásztói évszázadok” címet visel.
Egy földszinti teremben és folyosón vezeti végig a látogatót a város és környéke történelmén a bronzkortól a 20. századig az állandó helytörténeti kiállítás. A belső teremben a helyi kézműipar emlékeit és dokumentumait állítottuk ki. A tárlat legértékesebb darabja egy restaurált 19. századi céhzászló.


„Fűtől-fáig”
A környék botanikai értékeivel ismerteti meg a látogatókat a Fűtől-fáig című fotókiállítás a múzeum épületének lépcsőfeljárójában.
A kolostorépület emeletére felvezető lépcsőház falán színes fotók és rövid szövegek segítségével mutatjuk be a környék természetes vegetációjának néhány illusztris és szép képviselőjét. A fotók a kora tavasztól nyár végéig tartó virágzási sorrendnek megfelelően vannak elhelyezve.


„Évmilliók üzenete Nógrádban”
1998-tól tekinthetik meg a látogatók az "Évmilliók üzenete Nógrádban" című , a Pásztói Múzeum legnagyobb és legjelentősebb gyűjteményi anyagára és profiljára épülő megyei természettudományi állandó kiállítást. A tárlatot nézve a látogató végigkövetheti a földtörténeti időrendnek megfelelően a Nógrád megye területén található legjellemzőbb kőzeteket és ősmaradványokat, valamint a keletkezésük idejére jellemző ősföldrajzi viszonyokat.
A tárlat legillusztrisabb tárgy-együttesei: a Salgótarjáni-medence korai miocén őselefánt leletei, az ipolytarnóci ősnövényi leletanyag, a középső miocén Bádeni-tenger gazdag élővilágának kövületei, vagy a Pannon-tóban és környékén élt állatok maradványai.


Rajeczky Benjamin Emlékszoba
Az 1718-ban épült kolostorépületében nyílt meg 1992. november 11-én Pásztó város jeles személyiségének, első díszpolgárának és ciszterci rendbeli papjának, Dr. Rajeczky Benjaminnak emlékkiállítása.
Rajeczky Benjamin Pásztó város jeles személyisége, a pásztói rendház utolsó perjele, a nagyhatású pedagógus és zenetudós, a középkori egyházi zene - a gregorián zene - elismert szakértője.
A kiállítás első termében életútjának dokumentumai láthatók, a családi háttér, a két világháború közötti időszak tanári munkásságának emlékei, az 1945 és 1949 közötti küzdelmes időszak, majd a tudományos munka termékei: kéziratok, könyvek, általa szerkesztett hanglemezek, valamint kitüntetései.
A kiállítás belső termében pásztói lakásának enteriőrje látható az egyszerű bútorzattal, a leírhatatlanul gazdag magánkönyvtárral, a népzenei gyűjtéseknél használt szalagos magnóval és a mechanikus írógéppel, amelyben most is a halála napján befűzött befejezetlen lap látható.


Tanulmányi raktár és múzeumpedagógiai oktatóterem
A Pásztói Múzeum szakmai munkáját a 2010 tavaszán elnyert több mint 84 millió forint értékű TIOP 1.2.2. infrastruktúra beruházás koronázta meg, mely sikeres pályázat keretei között a Pásztói Múzeum hasznos alapterülete közel 200 m2-el bővült. Ezen beruházás keretei között az egykori kolostorépület pinceszintjén kialakításra került a múzeumpedagógiai oktatótér és látványraktár. A látogatóktól eddig elzárt gyűjteményi anyag jelentős része a látványraktárban kiállítás formájában megtekinthető és digitalizálva is elérhetővé vált. Ezzel együtt a helyi nevelési és oktatási intézmények tantervének, valamint a NAT követelményeinek megfelelve a diákok élményszerű keretek között bővíthetik ismereteiket az eredeti, kézbe vehető, közvetlenül megtapasztalható tárgyak segítségével.
A fejlesztésbe bevont terek fogyatékkal élők által történő megközelítését a lépcsőn egy hernyótalpas lépcsőjáró beszerzésével biztosítjuk.