Időszaki kiállítások

 

„Szerzetesek asztalánál”: kiállításmegnyitó a Pásztói Múzeumban

November 14-én hétfőn délután 16 órakor nyílt meg a Pásztói Múzeumban a „Szerzetesek asztalánál” c. tárlat, mely a magyarországi szerzetesrendek kertkultúráját, élelmiszer termelő tevékenységét, gasztronómiáját és gyógynövény kultúráját mutatja be számos értékes, eredeti tárgy és dokumentum segítségével.

A kiállításmegnyitón Dr. Hír János múzeumigazgató bevezetője után, Dr. Dékány Árpád Sixtus Zirci Apát és Dömsödi Gábor, Pásztó város polgármestere köszöntötte a megjelenteket. A szakmai megnyitót Dr. Saly Noémi, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főmuzeológusa tartotta, akinek különösen élvezetes előadása után tekintették meg a vendégek a kiállítást, mely március 30-ig marad a Pásztói Múzeumban.

A kiállításban szereplő tárgyakat az alábbi tulajdonosok voltak szívesek kölcsönözni:

-          Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

-          Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság (Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei)

-          Piarista Rend magyar Tartománya Központi Levéltára

-          Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár

-          Magyar Nemzeti Múzeum

-          Iparművészeti Múzeum

-          Országos Széchenyi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára

-          Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár

-          Főegyházmegyei Ostyaellátó

-          Eranthis Kft.

-          Zwack Unicum Látogatóközpont

További képek a galériában.

 

Mikronógrád—A tudomány is lehet szép!

Új időszaki tárlat a Pásztói Múzeumban

Mi emberek hajlamosak vagyunk arra, hogy csak arra figyeljünk, ami jól látható, feltűnő, vagy éppenséggel bombasztikus, netán szenzációs. Ha az őslénytan szóba kerül, akkor többségünknek a jégkori óriások, a mamut és a gyapjas orrszarvú jut eszébe, netán a földtörténeti középidő kihalt „rettentő gyíkjai”: a már szinte bulvárosodott dinoszauruszok.

Márpedig az őslénytanban az utóbbi fél évszázad során a legrohamosabb fejlődés a milliméteres és annál kisebb nagyságrendű maradványok vizsgálata terén zajlik. A kőolajkutatás ma már elképzelhetetlen lenne a fúrásmagokba zárt apró likacsos házú egysejtűek, vagy a kagylósrákok házainak elemzéséből levont következtetések nélkül.

Ugyancsak bajban lennénk a sokáig „ősmaradvány-mentesnek” tartott üledékes kőzetek korának megállapításában a conodonták, a sugárállatkák, a kovamoszatok vagy éppen a kisemlősök nélkül.

Ugyanígy centiméteres-deciméteres nagyságú kristálycsodák, drágakövek jelentik számunkra az ásványokat és nem is gondolunk arra, hogy a körülöttünk levő naponta használt kőzeteink is ásványokból állnak, csak legtöbbször szabad szemmel láthatatlanok.

Ezt a mikrovilágot csak úgy lehet megismerni, hogy felhasználjuk az elmúlt évtizedekben egyre jobban fejlődött mikroszkópokat. A parányőslénytan úttörői a 19. század második felében még csak egyszerű fénymikroszkópokkal dolgozhattak. Ugyanekkor kezdték használni a polárszűrők segítségével működő kőzettani fénymikroszkópokat is. Később jelent meg a 3D képalkotást lehetővé tevő fénymikroszkóp, a sztereomikroszkóp. A huszadik század második felétől hatalmas újításként terjedtek el a fény helyett elektronokkal képet alkotó elektronmikroszkópok. Ezekkel a parányi ősmaradványok és ásványok egyre finomabb alaki részletei váltak tanulmányozhatóvá.

Ezek az apró ásványok és ősmaradványok nemcsak érdekesek és tanulságosak, de esztétikai élményt is nyújtanak. A kiállítás fő célja, hogy ebből az egyes ember számára már átfoghatatlan gazdagságú mikrovilágból ízelítőt nyújtson.

A kiállítás első terme a kőzetmikroszkópia és az ásványok világába vezet be, míg a második terem az ősmaradványoké.

Képek a galériában.

 

Csohány emléknap

1925 január 30-án született. Ha élne, 91 esztendős lenne. Kevesek kiváltsága ilyen magas kort megérni, ő azonban már fájdalmasan korán, 1980-ban örökre itthagyott bennünket.
A kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész a pásztóiaknak egyszerűen csak Kálmán volt. Még 1974-ben álmodta meg a pásztói galériát, ennek első lépésként 35 grafikai lapot ajándékozott szülővárosának. A művész tovább gyarapította a gyűjteményt egészen haláláig.
A pásztóiakban hosszú éveken át elevenen élt az igény arra, hogy Csohány életművét méltó módon mutassuk be, a gyűjteményt helyezzük el és biztosítsunk számára kiállítási lehetőséget. Ez végül 2001. december 14-én válhatott valóra, amikor a korábban múzeum-téri óvoda nevén ismert műemlék épületben megnyílhatott a galéria.
Az idei emléknapon, melyet január 29-én tartottunk a galériában Váci András, Feledy Gyula, Szilvássy Nándor, Würtz Ádám, Reich Károly és Hintz Gyula grafikáiból állított össze időszaki tárlatot Shah Gabriella művészettörténész, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum igazgatónője.
A tárlat létrejöttét Varga József üvegesmester segítségével támogatta. A kiállítás megnyitását és megemlékezését a pásztói Mikszáth Kálmán Líceum diákjai: Kelemen Inez, Kelemen Dávid, Noskó Henrik, Várhegyi Márk és Németh Bence által előadott zeneszámok és versek tették színvonalassá, melyeket Herczegné Varga Ilona, a Líceum igazgatónője állított össze.
A résztvevők Csongrády Béla közíró vezetésével rövid beszélgetésben értékelték a gyűjtemény és a galéria eddigi sorsát, valamint jövőbeli lehetőségeit. A rendezvényt a Csohány Baráti Kör, Pásztó Kultúrájáért Alapítvány és a Pásztói Múzeum közösen szervezte.

Képek a galériában.

 

Megvetés és önbecsülés vendégkiállítás

2015. szeptember 4-én nyílt meg a Pásztói Múzeumban a Néprajzi Múzeum 18-20. századi vándoriparosok világát megelevenítő vendégkiállítása.

A kiállítás, amellett, hogy gazdag képi- és műtárgyanyag bemutatásával megismertet a címben szereplő mesterségekkel, a vándoriparosok mindennapi életét is felidézi.

Szól a társadalom peremén élők szociális kapcsolatairól, a helyben élők és az „idegenek” viszonyáról is. Arról, hogyan működött, hogy bár a vándoriparosok nyújtotta szolgáltatások nélkülözhetetlenek voltak a helyben élők számára, mégis gyakran megvetés övezte őket.

A kiállítás kurátora Szuhay Péter.

A tárlat várhatóan 2016. január 3-ig látható a Pásztói Múzeumban.

A kiállításhoz tárlatvezetés és múzeumpedagógiai foglalkozás is igényelhető.

32/460-194

Herbst Rudolf kiállítás-megnyitón készült fotói elérhetőek a galériában.

Képek a galériában.

 

Csohány 90

A Csohány Baráti Kör, Pásztó Kultúrájáért Alapítvány és a Pásztói Múzeum minden évben megemlékezik Csohány Kálmán születésnapjáról. Ilyenkor megújul a Galéria harmadik terme és a gazdag életmű, vagy a művész által összeállított képzőművészeti gyűjtemény kevésbé ismert alkotásait vesszük elő.

Az idei azonban kerek évforduló: 90 év, kevesek kiváltsága ilyen magas kort megérni. Idén áprilisban lesz 35 éve, hogy 1980-ban, fájdalmasan korán, 55 évesen távozott tőlünk Csohány Kálmán, a kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész, városunk szülötte. Temetésén az akkori tanácselnök ígéretet tett, hogy egy év múlva meg lesz a Galéria. Az ígéret azután 2001-ben vált valóra, amikor Sisák Imre polgármester úr és a képviselőtestület felismerte az életmű jelentőségét és felújíttatta a műemléki negyedben álló korábbi iskolaépületet. A Pásztói Múzeum fiatal, tehetséges művészettörténésze, Shah Gabriella pedig megtervezte a kiállítást.A Galériát még Supka Magdolna, a magyar művészettörténészek nagyasszonya, Csohány kiváló ismerője nyitotta meg – akkor már túl a 90. évén. Nem sokkal ezután örökre eltávozott tőlünk, mint ahogy minap búcsúztattuk el id. Becsó Károlyt, aki a nyolcvanas évek elején a művelődési ház igazgatójaként sokat tett a képzőművészeti gyűjtemény megóvásáért.

És az idő visszafordíthatatlanul halad. Jönnek az új generációk. A mi feladatunk és felelősségünk az, hogy megértessük a fiatalsággal, hogy a Csohány-életmű nemcsak pásztói érték, hanem az egyetemes magyar kultúra egy nagyszerű mozaikdarabja.

Ez évi rendezvényünkön ifj. Csohány Kálmán, a művész fia beszélt a pásztói képzőművészeti gyűjtemény megalapozásáról és Shah Gabriella művészettörténész a Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke mondott köszöntőt. Közreműködtek a Mikszáth Kálmán Líceum tanulói és a Rajeczky Benjamin Zeneiskola növendékei. A műsort Herczegné Varga Ilona, a Mikszáth Kálmán Líceum igazgatónője állította össze.

A Pásztói Múzeum 2014 októberében volt 30 éves. Az Oskolamester házából induló intézmény ma négy épületben 10 állandó kiállítással várja látogatóit. Az intézményben a Galériát és a képzőművészeti gyűjteményt továbbra is legjobb tudásunk szerint kezeljük és hozzájárulunk annak minél szélesebb körű megismertetéséhez.

Dr.Hír János

múzeumigazgató

 

Pásztói képek - kiállításmegnyitó

Közösségi kiállítás nyílt december 20-án Pásztón, a Turisztikai fogadóépületben. Közösségi, mert a kiállított anyagot a csaknem másfélezer tagot számláló Pásztói emlékeink facebook-csoport gyűjtötte össze, és közösségi azért is, mert a bemutatott fotókon szereplők azonosításában a közösségi oldaltól függetlenül is sokan részt vettek. A munkát a Pásztói Múzeum koordinálta, itt történt a régi képek digitálizálása is. A nagyítás laboratóriumi munkálatait Mikuska István fotográfus végezte.

Pásztó 1984-ben (a Pásztói Múzeum elindulásának évében) kapott újra városi rangot. A kiállított fotók döntő többsége az elmúlt harminc év pillanatait örökíti meg.

A kiállítást megnyitotta Dömsödi Gábor, Pásztó város polgármestere, köszöntőt mondott Dr. Hír János, a Pásztói Múzeum igazgatója.

A szervezésben nyújtott segítségért külön köszönet illeti Sándor Istvánt, a Nyikom Hegyisport és Természetvődő Klub vezetőjét.

A tárlat várhatóan 2015 júniusáig látogatható.

Dr. Gherdán Katalin

muzeológus

Képek a galériában.

 

30 éves a Pásztói Múzeum - kiállításmegnyitó

A Pásztói Múzeum, első kiállítóhelyének, az Oskolamester házának megnyitásával, 1984. október 4-én jött létre. Az azóta eltelt 30 évet mutatja be 2014. december 11-én nyílt időszaki tárlatunk, melynek különlegessége a múzeumi kutatómunka egy szeletét, a barlangi ásatásokat megidéző barlangimitáció, ahol kicsik és nagyok egyaránt megtapasztalhatják a barlangokban előforduló ősmaradványok megtalálásának és azonosításának élményét. A látogatók azonban nemcsak a terepi munkába kóstolhatnak bele, hanem a múzeum frissen beszerzett sztereomikroszkópjainak segítségével a labormunkában is kipróbálhatják magukat.

A kiállítást megnyitotta Dr. Kecskeméti Tibor, a Magyar Természettudományi Múzeum nyugalmazott főigazgató helyettese. Köszöntőt mondott Dömsödi Gábor, Pásztó város polgármestere és Dr. Hír János, a múzeum igazgatója.

A kiállítás várhatóan 2015 júniusáig látogatható.

 A harmincéves születésnap alkalmából a museum.hu cikket közölt intézményünkről, ami az alábbi linken érhető el: http://www.museum.hu/h/30_eves_a_Pasztoi_Muzeum.

Dr. Gherdán Katalin

muzeológus

Képek a galériában.

 

Hol vannak a katonák ? – emlékezés az első világháborúra

Dr Hír János, a Pásztói Múzeum igazgatója az I. világháború kitörésének századik évfordulója apropóján, 2014 nyarán biciklitúrára indult az Isonzo völgyébe, hogy bejárja a háború legkönnyebben megközelíthető egykori hadszínterét, az olasz frontot. Nem a történész, hanem a földrajztanár és az utazó szemével nézte a helyszíneket, készítette fotóit. Elsősorban az érdekelte, milyen természeti környezetben zajlottak a háborús események. Mi emlékeztet ma az egykori csatákra.

A túra során készült fotók jelentik a 2014. 11. 03-án nyílt kiállítás egyik pillérét. A másikat Herbst Rudolf fotóművész édesapjának, Herbst Károlynak a hagyatékából előkerült korabeli fotók adják. Herbst Károly az I. világháború, és az azt követő németországi tanulmányai idején, 1933-as hazatéréséig készítette fotóit. A kiállítás az I. világháborús képekből válogat. A tárlat harmadik pillérét a helyi gyűjtők anyagából válogatott tárgyi emlékek jelentik.

A kiállítást megnyitotta Czirbuszné Bániczki Magdolna, magyar történelem szakos középiskolai tanár. Köszöntőt mondott: Dr. Hír János, a Pásztói Múzeum igazgatója.

A megnyitón közreműködött Mikó Norbert, a Mikszáth Kálmán Líceum diákja és a Lassú Estam zenekar.

A tárlat az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, valamint Pásztó Város Önkormányzata támogatásával valósult meg a Pásztói Múzeumban. Várhatóan 2015 júniusáig látogatható.

Dr. Gherdán Katalin

muzeológus

Képek a galériában.

 

Hittan-, sí- és zenetanár, a legkedveltebb atya, zenetudós professzor, legendás cserkészparancsnok, Béni bácsi: időszaki kiállítás a Pásztói Múzeumban Rajeczky Benjamin munkásságáról

A Pásztói Múzeumban 1990 óta működik Rajeczky emlékszoba, mint állandó kiállítás. Béni bácsi életműve azonban annyira gazdag és sokoldalú, hogy a múzeum munkatársai régóta tervezték, hogy az életút néhány jellemző elemét részletesebben is bemutassák egy időszaki kiállítás keretében. Ez az elképzelés a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával válhatott valóra és március 21-én pénteken nyithattuk meg a tárlatot. A kiállítást Dr. Tari Lujza, Rajeczky Benjamin tanítványa, az MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa nyitotta meg. Az egybegyűlteket Volek György alpolgármester úr köszöntötte.

A megnyitón elhangzott zeneszámokat a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola tanárai és növendékei adták elő.

A kiállítást szemlélve a látogató megismerkedhet azzal a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziummal, melyben Rajeczky Benjamin 1926-tól 1941-ig tanított. Az ország egyik legpatinásabb középiskolája volt. Szerzetestanárai között egyetemi oktatók, sőt akadémikusok is voltak. Ebben az iskolában szervezett magas szintű zenei életet Benjamin atya. Énekóráira rendszeresen bevitte az akkor kiadott hanglemezeket. Az általa vezetett kórus kezdett el hazánkban újra gregoriánt énekelni, és Bartók Béla az iskola zenekara számára külön testre szabott műveket komponált.

Ebben az egyházi gimnáziumban komolyan vették a „Mens sana in corpore sano” (ép testben ép lélek) bölcsességét. Az iskola cserkészparancsnoka hosszú időn keresztül szintén Rajeczky Benjamin volt. Innsbrucki egyetemi tanulmányai során komolyan síelt és túrázott az Alpokban, a síelés tudományát diákjainak is tanította. Az általa szervezett sícsapat telente a Normafánál gyakorolt, vagy, ha nem volt hó, akkor a viaszreszelékkel felszórt tornateremben edzettek. 1928-29 telén a svájci Kanderstegben rendezett síverseny csaknem minden versenyszámát megnyerték. Sikerük országos szenzáció volt. 1939-ig minden télen kéthetes sítábort rendezett az ausztriai Kitzbühel feletti Steineck Hütte menedékházában. Itt igencsak spártai körülmények között éltek, de a tanítványok a legmelegebb hangon emlékeztek ezekről az együttlétekről.

Kevesen tudják, hogy dunai és balatoni csónaktúrákat is szervezett. Tanítványaival Passautól Orsováig eveztek.

A háború vihara révén kerül haza Pásztóra. 1945 és 1950 között ő volt a pásztói ciszterci rendház perjele (előljárója). Mindössze két szerzetestársával szinte középkori körülmények között művelték a megmaradt földecskét, ezen kívül latin nyelvből korrepetáltak diákokat, miséztek a pásztói és a környékbeli községek templomaiban. Ezzel kivívták az egyszerű emberek megbecsülését. Az akkori hatalomnak azonban nem volt ínyére a szerzetesközösség. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, majd 1950 októberében a szerzeteseknek a pásztói rendházat is el kellett hagyniuk.

Dr. Rajeczky Benjamin a Néprajzi Múzeumban tudott elhelyezkedni, e mellett tanított és tudományos munkát végzett. A magyar népzene és a középkori egyházi zene, a gregorián nemzetközileg elismert szakértőjévé vált. Kodály Zoltán halála után az MTA Népzenekutató Csoportjának megbízott igazgatója lett. Főként Budapesten dolgozott, de hétvégente mindig hazatért Pásztóra, szülei házába. A környéken lakók tudták, hogy Béni bácsi késő éjszakáig dolgozik. Szobájában még sokszor éjfél után is égett a villany és kattogott az írógép. Halála napjáig teljes szellemi és fizikai frissességben élt. Még a rendszerváltás előtt városunk díszpolgára lett.

Tudományos munkássága, pedagógusi működése, emberi közvetlensége és a történelem viharában való helytállása alapján városunk kiemelkedő személyisége, reméljük, hogy kiállításunk hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalabb generációk képviselői is megismerjék életpályáját.

Ehhez kapcsolódóan a kiállítás megnyitóján nyújtottuk át a „Béni bácsi emléke” c. rajzpályázat helyezettjei számára a díjakat. Általános iskola alsó tagozatos kategóriában 1. helyezett: Molnár Violetta, Lakatos Jonatán, 2. helyezett: Molnár Szulamit, Ökrös Zsuzsanna, 3. helyezett: Tuza Evelin, Győri Mátyás. A felső tagozatosok közül 1. helyezett Mészáros Gábor, a Kecskeméti Speciális Általános Iskola csapata, 2. helyezett: Brown Zita Misi, Kecskeméti Speciális Általános Iskola csapata, 3. helyezett: Kovács Kitti. A középiskolás kategóriában 1. helyezést ért el Lakatos János, 2. helyezett Talpai Ádám és Prokop Alexandra, 3. helyezést ért el Katona Lili Zsóka és Dudás Boglárka.

Ugyancsak ekkor díjaztuk a Pásztói Múzeum és a Mikszáth Kálmán Líceum közös történelmi vetélkedőjének első három helyezett csapatát. A legjobban teljesítő csapat: Géczi Dorottya, Fekete Kevin, Tóth Evelin. 2. helyezett: Kovács Dóra, Fábián Dániel, Gregus Vivien, 3. helyezést értek el: Zeke Zsófia, Endrész Dávid, Kovács Fanni.

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre. A kiállítást tárgykölcsönzéssel segítették: Néprajzi Múzeum, Gödöllői Városi Múzeum, Dornyay Béla Múzeum, Palóc Múzeum, Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. Önkéntes munkával segítséget nyújtott id. Brunda Tibor.

Képek a galériában.

 

Schnelczer Zoltán: Palócok című fotókiállítása a Pásztói Múzeumban

Schnelczer Zoltán az általános és középiskolai tanulmányait Füleken végezte, majd Egerben az Eventus Művészeti Szakképző Intézményben elektronikus és alkalmazott grafika szakirányon tanult tovább. Gimnáziumi évei végén már kimagasló eredményeket ért el fotózásban, több egyéni és csoportos kiállítása nyílt.

Egyéni kiállításai közül kiemelkedő a „Fotók József Attila verseire” című, mely Nógrád megyében Pásztón és Salgótarjánban is látható volt.

Mostani kiállításának témáját a palócok, a palócság adta, és ezen belül is a Medves-alja 4-5 falujának lakóit járta körül és örökítette meg. Az átlagosan 80-90 éves emberek a hányattatásuk, viszontagságuk mellett hosszú és boldog életet éltek meg. A mindennapi stressz, a világ folyamatos változása és körforgása során ezek az emberek mindig ugyanazok maradtak, ragaszkodtak hagyományaikhoz, kultúrájukhoz, vallásukhoz.

A fotográfiában jól ismert jelképrendszer Schnelczer Zoltán képein is megfigyelhető, hiszen a kép üzenetet közöl, kérdéseket tesz fel és elgondolkodtat.

A kiállítás 2013. november 15-ig tekinthető meg a Pásztói Múzeumban.