Az Osztramos É-Borsodban Tornaszentandrás és Bódvarákó községek között található. A múlt században nagyipari méretű mészkőbányászat helyszíne volt, aminek következtében kb. a fél hegyet lebányászták. A bányaművelés során kerültek felszínre azok a barlangok és hasadékok, melyek részben cseppkővel, részben vörösagyaggal voltak kitöltve és rendkívüli gazdagságban tartalmaztak gerinces csontmaradványokat. Az 1970-es évek elején a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai Prof. Jánossy Dénes vezetésével végeztek itt ásatásokat, melyek során európai jelentőségű leletegyütteseket gyűjtöttek be és dolgoztak fel. Ezek a leletanyagok az utóbbi négy millió év környezeti változásairól és az állatvilágban bekövetkezett változásokról tudósítanak. Sajátos időablakok a múltba.
A lelőhelyek többségét a bányaművelés során sajnos lerobbantották. Egyetlen egy maradt meg, az Osztramos 7. lelőhely. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Természettudományi Múzeum, A Pécsi Tudományegyetem és a Pásztói Múzeum szakembereinek összefogásával 2024 augusztus 21 és 24 között itt végeztünk leletmentést. Ennek során 1200 kg. ősmaradványtartalmú vörösagyagot gyűjtöttünk be. A hegyről való leszállítást az Aggteleki Nemzeti Park munkatársainak köszönhetjük. A hegy lábától Pásztóig a mintaanyagot már Dr. Hír János szállította saját gépkocsin két fordulóval. Az anyag iszapolása jelenleg folyik. Ez a tevékenység feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a kisméretű ősmaradványok láthatóvá váljanak, de egyes feltűnő leletek már ekkor előkerülnek.
A leletek többségét kisemlősök csont- és fogmaradványai teszik ki (cickányok, sünök, mókusok, pelék, hörcsögök, ősi szabású pocokfélék és nyulak), de ritkábban patások csontjai és egy kistermetű mackó fogai is kézre kerültek. A tudományos feldolgozómunka várhatóan 2-3 éven keresztül folyik majd. Ennek révén pontosabb ismereteink lesznek a kb. 2 millió évvel ezelőtt lezajlott állatvándorlásokról és az akkor lezajlott klímaváltozásokról.
